Az elektrotechnika közvetlen területén alkotókon kívül még meg kell említeni azokat a magyar feltalálókat, tudósokat, akik felfedezéseikkel, találmányaikkal a villamos energia termeléséhez szükséges energia átalakítási rendszerek megalkotásához jelentősen hozzájárultak. Ezek a találmányok, elgondolások vízenergia, hőenergia és nukleáris energia átalakítására vonatkoznak.
A vízenergia átalakításához Bánki Donát (1859-1922) 1916-ban szabadalmaztatott vízturbináját egy ENSZ tanulmány ma is ajánlja fejlődő országokba. Ez különösen a közepes esésekre és térfogatáramokra vált be. Lehetővé teszi a víznek, mint megújuló erőforrásnak a gyors hasznosítását.
A hőerőművek területén Heller László (1907-1986), azok hűtésére dolgozott ki eljárást "Heller-System" néven. Az alapjában levegővel történő hűtési rendszerhez ő a Forgó László (1907-1985) által kidolgozott hőcserélőt használta fel, ezért a megvalósított eljárást Heller-Forgó rendszernek nevezik. Heller László 1951-ben a jelenlegi BMGE -en megszervezte az energiagazdálkodási tanszéket, annak első professzora volt.
A nukleáris energia békés célú felhasználása jelenleg leginkább az atomerőművekben valósul meg. Ezek alapegységeinek, az atomreaktoroknak elvi kidolgozásához azok a magyar tudósok is hozzájárultak, akik a második világháború alatt és azután az atom-hidrogénbomba megvalósításában is közreműködtek.
Közülük Szilárd Leó (1898-1964), már az 1930-as évek közepén Angliában foglalkozni akart a neutronok láncreakciójával, de erre csak az USA-ban nyílt lehetősége. Itt 1940-ben leírta az inhomogén térbeli elrendezésű urán-grafit rendszert, de azt csak a háború után publikálhatta. Ekkor az USA kormánya megvette tőle az olasz Enrico Fermi-vel közösen kidolgozott atomreaktor szabadalmát.
Wigner Jenő (1902-1995), akit többen "a legnagyobb magyar fizikusnak" tartanak, vegyészmérnökből vált azzá. Az USA-ban, 1939-ben Szilárd Leóval együtt kidolgozta a maghasadás elméletének lényegét, és részt vett az első atomreaktor üzembe helyezéséhez szükséges számításokban. A háború után Oak Ridge-ben reaktorfejlesztéssel foglalkozott, az első "reaktormérnöknek" tekintették. Wigner Jenőt 1963-ban elméleti munkásságáért Nobel-díjjal tüntették ki.
A világ távlati energia gondjainak megoldásához - a megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználása mellett is - mai ismereteink szerint szükséges a fúzión alapuló nukleáris energia felhasználása is. Ez a fúziós, szabályozott reaktorok létrehozása után lehetséges. A fúziós reaktorok alapelveinek tisztázásához nagymértékben járult hozzá - szintén a második világháború előtt az USA-ba áttelepült - a közelmúltban elhunyt Teller Ede.